Erre haszonélvezeti jog alapításával van lehetőség az alábbiak szerint:
Amennyiben a vevő a lakás tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti vagy használati jogot alapít, úgy az ingatlan forgalmi értékéből a haszonélvezet, illetve a használat értékét le kell vonni. Ennek megfelelően a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a vagyoni értékkel rendelkező (haszonélvezeti jog) jog értékével csökkentett forgalmi érték.
A haszonélvezet és a használat vagyoni értékű jogoknak minősülnek, amelyek megszerzése szintén illetékkötelezettséget keletkeztet. A jogosult a haszonélvezet, illetve a használat – az illetéktörvény rendelkezései szerint meghatározott – értéke után köteles a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket megfizetni, akár visszterhes, akár ingyenes ügyletről van szó.
Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonszerzésének időpontjában már fennáll haszonélvezeti vagy használati jog, a tulajdonosváltozás a jogosultat illetékfizetésre nem kötelezi. Ilyenkor azonban az ingatlan forgalmi értékét a fennálló jog értékével csökkenteni kell, ugyanúgy, mintha a vagyoni jog alapítása a tulajdonszerzéssel egyidejűleg történt volna.
Amennyiben a tulajdonjog megszerzője maga a haszonélvező, úgy a fizetendő illeték alapját a haszonélvezeti, illetve használati jog értékével csökkentett forgalmi érték képezi.
Használt lakás tulajdonjogának megszerzése esetén vagyoni értékű jog alatt a haszonélvezeti, illetve a használati jogot kell érteni. A vagyoni értékű jog értékének megállapítása során először az egyévi értéket kell kiszámítani, amely a terhelt dolog – jelen esetben az ingatlan – terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének egyhuszad részével egyezik meg.
Például egy 36.000.000 Ft forgalmi értékű ingatlan esetében az egyévi érték 1.800.000 Ft.
A határozott időtartamra alapított haszonélvezet vagy használat értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzataként állapítandó meg. Így például, ha a jog 10 évre szól, akkor értéke 18.000.000 Ft. A jog értéke azonban ilyen esetben sem haladhatja meg az egyévi érték húszszorosát (azaz a 36.000.000 Ft-ot), illetőleg természetes személy részére kikötött jog esetén az életkor szerinti szorzóval meghatározott értéket.
Amennyiben a haszonélvezeti vagy használati jog bizonytalan időre kerül kikötésre, a jog értéke – főszabály szerint – az egyévi érték ötszöröse, azaz 9.000.000 Ft.
Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének tartamára szól, annak értékét az érintett életkora határozza meg az alábbiak szerint:
- 25. életév alatti jogosult esetén: az egyévi érték tízszerese, azaz 18.000.000 Ft,
- 25–50 év közötti jogosult esetén: az egyévi érték nyolcszorosa, azaz 14.400.000 Ft,
- 51–65 év közötti jogosult esetén: az egyévi érték hatszorosa, azaz 10.800.000 Ft,
- 65. életév feletti jogosult esetén: az egyévi érték négyszerese, azaz 7.200.000 Ft.
További bejegyzéseink
Az új Polgári Törvénykönyv bevezette az előzetes jognyilatkozat intézményét. Ennek lényege, hogy egy nagykorú, teljesen cselekvőképes személy előre rendelkezhet arra az esetre, [...]
Erre haszonélvezeti jog alapításával van lehetőség az alábbiak szerint: Amennyiben a vevő a lakás tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti vagy használati jogot alapít, [...]
Ingatlanvásárlás esetén többször előkerül ez a kérdés, foglaló vagy előleg? Melyik jogintézményt „érdemesebb” alkalmazni? A gyakorlatban sokszor úgy merül fel a kérdés, [...]
A fenti bűncselekmény esetén az érintettek leggyakrabban a következő kérdéssel keresnek minket: minden esetben viszlát jogosítvány? Természetesen a legegyszerűbb válasz az, [...]
Gyermektartásdíj – mennyi az elég? Az elmúlt időszak komoly gazdasági változásokat hozott, 2023 szeptemberében például 12,2% mértékű volt az infláció, ami [...]
Gépjárművet vásárolt, ami a vásárlást követően meghibásodott? Vállalkozási szerződést kötött, a teljesítést követően pedig észlelte, hogy a vállalkozó nem szerződésszerűen teljesített? [...]