
Az új Polgári Törvénykönyv bevezette az előzetes jognyilatkozat intézményét. Ennek lényege, hogy egy nagykorú, teljesen cselekvőképes személy előre rendelkezhet arra az esetre, ha a későbbiekben cselekvőképessége korlátozás alá kerülne (például belátási képessége csökkenne).
2:39. § [Az előzetes jognyilatkozat]
- Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet.
- A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban
a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;
b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és
c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.
A Ptk. széles körben szabályozza, azon rendelkezéseket, amelyeket a nyilatkozattevő meghatározhat az előzetes nyilatkozatában. Gyakorlati oldalról nézve, az előzetes nyilatkozat szolgálhat egyfajta biztosítékként, hiszen a nyilatkozattevő akarata (néhány esetet kivéve) érvényesül.
- Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésének elmaradása az előzetes jognyilatkozat érvényességét nem érinti.
- Az előzetes jognyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseket a jognyilatkozat módosítására és visszavonására megfelelően alkalmazni kell. A visszavont előzetes jognyilatkozatot a nyilvántartásból törölni kell.
Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke vezet. A bejegyzés illetékköteles, az eljárási illeték mértéke jelenleg 15.000 Ft. A nyilvántartásba vétel elmaradása a jognyilatkozat érvényességét nem érinti, ugyanakkor annak hiányában a bíróság a későbbi eljárások során hivatalból nem tudja figyelembe venni, tekintettel arra, hogy arról tudomással nem rendelkezik.






